Aujeszky-f�le betegs�g. Els�sorban a h�zi�llatok betegs�ge,de vadon �l� �llatok is megkaphatj�k. V�rus okozza. Az ember nem fog�kony az Aujeszky-v�rus ir�nt. A betegs�get patk�nyok terjesztik. Els�sorban sert�sek, kuty�k fert�z�dhetnek, ha patk�nyt megfognak, esetleg megesznek. A beteg kuty�k a t�bbi kuty�t f�k�nt v�rustartalm� vizelet�kkel fert�zhetik, de harap�ssal is terjedhet a b�ntalom.
Az Aujeszky-f�le v�rus  l�tsz�lag eg�szs�ges sert�s g�g�j�ben is �l�sk�dhet. Ha ilyen sert�sh�st, de f�leg g�g�t a kuty�k nyersen fogyasztanak, akkor r�vid id� alatt megbetegedhetnek �s elpusztulhatnak. Ez�rt a nyers sert�sh�st el�z�leg f�zz�k meg �s �gy etess�k. A betegs�g rendszerint b�gyadts�ggal kezd�dik, az �llat nem eszik, �sszekuporodik, de olykor gyakran v�ltoztatja a hely�t.  Eleinte csak nyalogatja mag�t, k�s�bb - a k�zponti idegrendszer v�ltoz�sa miatt - eg�sz b�re t�rhetetlen�l viszket, s a szerencs�tlen �llat f�jdalmas ny�gd�csel�s k�zepette harapd�lja, d�rzs�li, vakargatja az el�rhet� testr�szeit. El�fordul, hogy felt�n�en izgatott lesz, esetleg embert �s �llatot is megt�mad. Garatb�nul�s miatt nem tud nyelni, a sz�j�b�l a ny�l folyik. L�gz�se neh�z. Gyakori t�net a pupilla kit�gul�sa is. Az Aujeszky-f�le betegs�get - a veszetts�ghez hasonl� t�netei miatt - �lveszetts�gnek is nevezik.
A beteg kuty�k az els� t�net jelentkez�se ut�n 24-36  �r�n bel�l szinte kiv�tel n�lk�l elpusztulnak. A gy�gykezel�s rem�nytelen, csak a megel�z� v�d�olt�s seg�t!