B�rgomb�sod�s. Viszonylag ritka kutyabetegs�g; mikroszkopikus gomb�k okozz�k. A gomb�k a b�rfel�leten el�sz�r csak az elhalt h�msejteken �lnek, s azok feh�rjeanyag�b�l t�pl�lkoznak. Id�nk�nt azonban v�ratlanul parazitak�nt viselkednek: fonalaikat bebocs�jtj�k a h�msz�vet �l� sejtjeibe �s igen kellemetlen b�rbetegs�get okoznak.
A szervezet term�szetesen pr�b�l ellen�k v�dekezni  �s ellenanyagokat termel, amelyekkel �gy-ahogy f�ken tartja �ket. Fert�z�k�pess�g�k id�nk�nti fell�ngol�s�nak ok�t nem siker�lt tiszt�zni. Lehets�ges, hogy a megt�madott szervezet v�dekez�se �s ellen�ll�sa olykor valami okb�l cs�kken, de az el�fordulhat, hogy a gomba t�mad�k�pess�ge k�ls� k�r�lm�nyek hat�s�ra fokoz�dik.
A betegs�g �ltal�ban �gy kezd�dik, hogy a kutya mellkas�n 1-4 cm �tm�r�j� foltokban a sz�r kihullik. Az elv�ltozott b�rfel�leten a kutya n�ha kib�rhatatlan viszket�st jelez, m�skor azonban egy�ltal�n nem vakar�dzik.
A biztos diagn�zis a gombasp�r�k kimutat�sa �s laborat�riumi teny�szt�se sz�ks�ges.
A b�rgomb�sod�s lek�zd�se rendk�v�l neh�z. Az els� probl�ma, hogy a sp�r�k kimutat�sa mikroszk�pos vizsg�lattal is alig lehets�ges. M�r az �szrev�tele is neh�z, h�t m�g annak eld�nt�se, hogy melyik b�rgombafaj a k�rokoz�! Rendszerint csak hossz� ideig elh�z�d�, k�lts�ges laborat�riumi teny�szt�s vezethet c�lra, m�rpedig a gy�gykezel�s �s a v�dekez�s m�dja - a hat�sos gomba�l� szerek alkalmaz�sa - a k�rokoz� fajok szerint elt�r� lehet. A hat�sos gomba�l� gy�gyszerek kiv�laszt�sa sem k�nny�. Csak az ut�bbi �vtizedekben siker�lt a gy�gy�szatban ilyen szereket tal�lni, amelyekkel a b�rgmb�sod�st eredm�nyesen lehet kezelni.