Tekn�ctarka perzsa. Ez a k�l�nleges megjellen�s� fajta a XIX. sz�zad v�ge fel� kezdett kialakulni. Ki�ll�t�son el�sz�r az 1900-as �vek elej�n jelent meg, �s t�st�nt nagy felt�n�st keltett. �rthet� h�t, hogy mind Eur�p�ban, mind Amerik�ban hamarosan n�pszer� lett. Ennek ellen�re el�gg� ritka. Teny�szt�se ugyanis egy�ltal�n nem k�nny�, �gy azut�n a tekn�ctarka k�lyk�k ir�nti kereslet j�val nagyobb, mint a k�n�lat. Teny�szt�i k�r�ben az a mond�s j�rja: ahhoz, hogy a kiscic�k k�z�tt tekn�ctarka is legyen, t�bb szerencs�re van sz�ks�g, mint szak�rtelemre! S ebben van n�mi igazs�g, hiszen - saj�tos m�don - a tekn�ctark�k szinte kiz�r�lag n�st�nyek. Kand�rok csak nagy ritk�n sz�letnek - �s akkor is majdnem mindig sterilek, azaz nem sz�rmazhatnak t�l�k ut�dok. „Hivatalos” sz�ne a fekete, a kr�m �s a v�r�s kever�ke. Sz�rzet�ben ezek a sz�nek j�l elk�l�n�lnek egym�st�l; minden �sszef�gg� sz�nben megjelen� folt hib�nak sz�m�t. A tekn�ctarka perzsa kellemes, engedelmes, �rtelmes j�sz�g. J�, de szigor� anya. A kiscic�k sz�n�t - mint m�r utaltunk r� - lehetetlen el�re megj�solni: kr�m-, fekete, v�r�s vagy cirmos sz�n�ek egyar�nt lehetnek az alomban.