Cs�p��z�leti diszpl�zia. Feltehet�en genetikailag befoly�solt, komplex �llapot ez, pontosabban: a cs�p��z�let deform�l�d�sa. Egyes fajt�kon bel�l (n�met juh�szkutya, bern�thegyi, dog stb.) j�val gyakoribb, mint m�s fajt�k (agarak, foxterrierek) egyedein. Felt�telez�sek szerint a kutya fejl�d�se sor�n olyan csontelv�ltoz�sok alakulnak ki, amelyek a cs�p��z�let lazas�g�t okozz�k. A betegs�get sem testmozg�ssal, sem olt�sokkal, sem pedig a t�pl�l�k �sszet�tel�vel nem lehet alapvet�en befoly�solni. Saj�tos m�don nem minden cs�p��z�leti diszpl�zi�ban szenved� kuty�n jelentkeznek a betegs�g t�netei, de vannak olyan �llatok is, amelyek mozg�sra vagy tapint�sra f�jdalmat jeleznek. Egyik-m�sik kutya - k�l�n�sen fut�s k�zben - rendellenes, himb�l�dz� vagy sz�kd�csel� mozg�st v�gez; huzamosabb fekv�s ut�n pedig nehezen  �ll fel. Fiatal ebek a h�tuls� v�gtagjaikra �tmenetileg les�ntulhatnak, k�s�bb ez is megsz�nik, de �gy l�tszik, a kuty�nak semmi baja nem marad. M�s �llatokon csak akkor tapasztalhat� f�jdalom, ha neh�z gyakorlatokat v�geztetnek vel�k, vagy t�l sok�ig futtatj�k �ket. �sszefoglalva: a cs�p��z�leti diszpl�zia kor�nsem olyan „sz�rny�s�ges” betegs�g, mint azt a kutyatulajdonosok �ltal�ban hiszik. Minden fiatal diszpl�zi�s kuty�nak j� es�lye van arra, hogy k�s� �reg kor�ig norm�lis vagy csaknem norm�lis �letet �ljen. Term�szetesen az ilyen betegs�gben szenved� �llatn�l vigy�zni kell arra, hogy  csup�n annyi testmozg�st v�gezzen amennyi szeml�tom�st j�lesik neki; nem szabad nehezebb akad�lyokat ugratni vel�k, t�l sokat futtatni �ket. �gyelj�nk arra is, hogy a kutya ne szedjen mag�ra s�lyt�bbletet, mert ez fokozott terhet jelent a cs�p�re n�zve.